„Alison Wide, ” mormolta Miss Marple és elégedetten bólogatott.
„Hogy mondta?” kérdezte Mr. Badcock.
„Oh, semmi. Csak emlékeztem valamikre, akit ismertem.”
…
„Heather Badcock nem akart ártani. Soha nem akart bántani senkit, de nem kétséges, hogy az olyan emberek, mint Heather Badcock (és mint a régi barátom Alison Wide), sok rossz dolgot tudnak okozni, mert hiányzik belőlük – nem a kedvesség, az megvan – az, hogy felmérjék, hogy a tetteiknek milyen következményei vannak mások számára.  Csak arra gondolt, hogy NEKI mi a jó és soha nem gondolt bele, hogy ez mivel járhat valaki másnak.”

Részlet Agatha Christie – A kristálytükör meghasadt című könyvéből.

Szeretem Agatha Christie írásait.
Nem a gyilkosságok miatt, azok annyira nem kötnek le.
Sokkal izgalmasabbnak találom azt, ahogy a karaktereit ábrázolja.
Mint a fenti idézetben is, az egyik visszatérő gondolat nála az, hogy az embereket a viselkedésük alapján csoportokba lehet osztani.
Hasonló emberek hasonló viselkedésmintákat mutatnak és ha felismered a mintát előre tudod jelezni, hogy mit fog csinálni.

Azt hiszem ezt lehet előítéletnek nevezni, de ez több annál, mint ahogy ezt a fogalmat az emberek általában értelmezik.
Az előítélet a mindennapokban általában a negatív megítéléseket jelenti, például:
„A szőke nők buták.”
„A BMW-t vezető emberek egoisták és nem tudnak indexelni.”
„A kövér emberek lusták és büdösek.”

Ha ezeken a nagy többségben alaptalan általánosításokon túl tudsz lépni, akkor az előítéletek a segítségedre lehetnek.
Megmutathatják a mintákat, amik az egyes emberek tetteit mozgatják.
Érdemes megfigyelni az embereket és felfedezni a hasonlóságot közöttük.
Nekem ez kicsit olyan, mint a rejtvényekben a keresd meg az öt különbséget a két kép között típusú feladványok, csak fordítva.
Keresd a hasonlóságokat.

Például ott vannak azok az emberek, akik gyorsan lépkednek előre a karrier létrán látszólag tehetség és hozzáértés nélkül.
Miért van ez?
Ha jobban megnézed az ilyen emberek hasonlóan viselkednek.
Igyekeznek minél több munkát másokkal elvégeztetni, majd az eredményt előszeretettel mutatják be sajátjukként.
Igyekeznek a lehető legnagyobb jelentőséget tulajdonítani annak, amit ők csinálnak.
Megkeresik azokat a feladatokat vagy projekteket, amik a vezetőségnek fontosak és minden adandó alkalommal azt tolják az előtérbe.
Azokhoz a dolgokhoz, amikre a vezetőség kevésbé fókuszál pedig csak akkor nyúlnak hozzá, ha rákényszerülnek és akkor is inkább delegálják másnak.
És igyekeznek a lehető leggyorsabban megkedveltetni magukat azokkal az emberekkel, akiket fontosnak és/vagy döntéshozónak gondolnak.
Ha ez sikerült akkor már mindegy, hogy más mit gondol róluk…

Miért fontos, hogy felismerd a mintákat?
A fenti példánál maradva, ha ilyen emberrel találkozol nagy a valószínűsége annak, hogy ki akar majd használni.
Vagy ha nem tud, akkor meg fog próbálni a lehető legrosszabb színben feltüntetni.
A legjobb stratégia ilyenkor a távolmaradás.
A lehetőségekhez képest szorítsd a minimumra a vele való kapcsolatot.
Így tud neked a lehető legkevesebbet ártani.

Persze óvatosnak is kell lenni, mert nem minden előítélet igaz.
Van egy szőke hölgy ismerősöm. Ő az egyik legokosabb és legtehetségesebb ember akivel eddig találkoztam.
Én például, amikor csak lehet és indokolt, használom a BMW-m irányjelzőjét.
Megnyugtat a hangja.

Szóval figyeld meg az embereket. Keresd a mintákat.
Próbáld meg kitalálni mi zajlik bennük.
És legyél nyitott arra, hogy beismerd magadnak, ha az egyik előrejelzésed nem volt találó.

Jó rejtvényfejtést 🙂

„Alison Wide, ” murmured Miss Marple, with a nod of satisfaction.
„Pardon?” said Mr. Badcock.
„Nothing. Just someone I used to know.”
…
„It was a thing she had boasted of all trhough her life. Heather Badcock meant no harm. She never did mean harm, but there is no doubt that people like Heather Badcock ( and like my old friend Alison Wide),
are capable of doing a lot of harm because they lack – not kindness, they have kindness – but any real consideration for the way their action may affect other people.
She thought always of what an action meant to HER, never sparing a thought to what it might mean to somebody else.”

Zitat aus dem Buch Mord im Spiegel von Agatha Christie

Ich mag die Bücher von Agatha Christie.
Nicht wegen der Morde, die fesseln mich nicht unbedingt.
Ich finde die Art und Weise, wie sie ihre Charaktere darstellt, viel spannender.
Wie im obigen Zitat ist eine ihrer wiederkehrenden Ideen, dass Menschen anhand ihres Verhaltens in Gruppen eingeteilt werden können.
Ähnliche Menschen zeigen ähnliche Verhaltensmuster und wenn du das Muster erkennst, kannst di vorhersagen, was die Menschen tun werden oder wie sie reagieren.

Ich schätze, man kann es Vorurteile nennen, aber es ist mehr als das, was die Leute normalerweise darunter verstehen.
Im Alltag bedeuten Vorurteile meist negative Urteile, wie zum Beispiel:
„Blonde Frauen sind dumm.“
„BMW-Fahrer sind egoistisch und können den Blinker nicht benutzen.“
„Dicke Menschen sind faul und stinken.“

Wenn du diese meist unbegründeten Verallgemeinerungen überwinden kannst, können Vorurteile die helfen.
Sie können die Muster aufzeigen, die das Handeln einzelner Menschen bestimmen.
Es lohnt sich, Menschen zu beobachten und Gemeinsamkeiten zwischen ihnen zu entdecken.
Für mich ist es ein bisschen so, als wollte man bei einem Rätsel die fünf Unterschiede zwischen zwei Bildern finden, nur umgekehrt.
Suche nach die Gemeinsamkeiten.

Es gibt zum Beispiel Menschen, die schnell auf der Karriereleiter aufsteigen, scheinbar ohne Talent oder Fähigkeiten.
Wie kommt das?
Wenn man genau hinschaut, verhalten sich solche Menschen ähnlich.
Sie versuchen, so viel Arbeit wie möglich von anderen erledigen zu lassen und präsentieren das Ergebnis dann gerne als ihr eigenes.
Sie versuchen, dem, was sie tun, die größtmögliche Bedeutung beizumessen.
Sie suchen sich die Aufgaben oder Projekte, die für das Management wichtig sind, und drängen diese bei jeder Gelegenheit in den Vordergrund.
Die Dinge, auf die sich das Management weniger konzentriert, werden nur angegangen, wenn es dazu zwingend notwending ist, und selbst dann delegieren sie es lieber an jemand anderen.
Und sie versuchen, sich so schnell wie möglich bei den Menschen einzuschmeicheln, die sie für wichtig und/oder für Entscheidungsträger halten.
Und wenn es ihnen gelungen ist, dann spielt es keine Rolle mehr, was andere über sie denken …

Warum ist es wichtig, die Muster zu erkennen?
Um beim obigen Beispiel zu bleiben: Wenn du eine solche Person triffst, besteht eine hohe Wahrscheinlichkeit, dass er/sie dich ausnutzen will.
Oder wenn er/sie es nicht kann, wird er/sie versuchen, dich so schlecht wie möglich aussehen zu lassen.
Die beste Strategie ist, dich fernzuhalten.
Halte den Kontakt mit ihm/ihr so gering wie möglich.
Auf diese Weise kann er/sie dir so wenig Schaden wie möglich zufügen.

Natürlich musst du vorsichtig sein, denn nicht alle Vorurteile stimmen.
Ich habe eine blonde Bekannte. Sie ist einer der klügsten und talentiertesten Menschen, die ich je getroffen habe.
Beispielsweise nutze ich, wann immer möglich und gerechtfertigt, den Blinker meines BMW.
Sein Klang beruhigt mich.

Also beobachte die Leute. Suche nach den Mustern.
Versuche herauszufinden, was in ihnen vorgeht.
Und sei offen dafür, dir selbst einzugestehen, wenn eine deiner Vorhersagen falsch war.

Viel Spaß beim Rätsellösen 🙂

„Alison Wide, ” murmured Miss Marple, with a nod of satisfaction.
„Pardon?” said Mr. Badcock.
„Nothing. Just someone I used to know.”
…
„It was a thing she had boasted of all trhough her life. Heather Badcock meant no harm. She never did mean harm, but there is no doubt that people like Heather Badcock ( and like my old friend Alison Wide),
are capable of doing a lot of harm because they lack – not kindness, they have kindness – but any real consideration for the way their action may affect other people.
She thought always of what an action meant to HER, never sparing a thought to what it might mean to somebody else.”

Agatha Christie – The Mirror Crack’d from Side to Side

I like Agatha Christie’s books.
Not because of the murders, they don’t necessarily captivate me.
I find the way she portrays her characters much more exciting.
Like the quote above, one of her recurring ideas is that people can be divided into groups based on their behavior.
Similar people show similar patterns of behavior and if you recognize the pattern you can predict what people will do or how they will react.

I guess you can call it prejudice, but it’s more than what people usually think of it as.
In everyday life, prejudices usually mean negative judgments, such as:
“Blonde women are stupid.”
“BMW drivers are selfish and can’t use the turn signal.”
“Fat people are lazy and stink.”

If you can overcome these mostly unfounded generalizations, prejudices can help.
They can reveal the patterns that determine the actions of individual people.
It’s worth observing people and discovering similarities between them.
To me, it’s a bit like doing a puzzle to find the five differences between two pictures, only in reverse.
Look for the similarities.

For example, there are people who move up the career ladder quickly, seemingly without any talent or skills.
How come?
If you look closely, such people behave similarly.
They try to get as much work done by others as possible and then like to present the result as their own.
They try to give the greatest possible meaning to what they do.
They look for the tasks or projects that are important to management and push them to the forefront at every opportunity.
The things that management is less focused on are addressed only when absolutely necessary, and even then they prefer to delegate it to someone else.
And they try to ingratiate themselves as quickly as possible with the people they consider important and/or decision-makers.
And when they succeed, it no longer matters what others think of them…

Why is it important to recognize the patterns?
To stick with the example above, if you meet such a person, there is a high probability that he/she will want to take advantage of you.
Or if he/she can’t, he/she will try to make you look as bad as possible.
The best strategy is to stay away.
Keep contact with him/her as minimal as possible.
This way he/she can do as little damage to you as possible.

Of course you have to be careful, because not all prejudices are correct.
I have a blonde friend. She is one of the smartest and most talented people I have ever met.
Or for example, I use my BMW’s turn signals whenever possible and justified.
That sound calms me.

So watch the people and look for the patterns.
Try to find out what’s going on inside them.
And be open to admit to yourself when one of your predictions was wrong.

Have fun solving puzzles 🙂